Sárospatak, Rákóczi-vár

A Bodrog partján álló pataki várat Perényi Péter kezdi el építeni 1534-41 között, mely családi székhelyként funkcionál.Az ötszintes késő-reneszánsz lakótorony, melyet az észak-itáliai mester, Alessandro Vedani tervei alapján építettek, a várfallal nagyjából egyidős lehet. A következő évtizedekben épül fel a földszintes Perényi-palotaszárny. Perényi Gábor halála után 1616-ig több gazdája is volt a várnak. 1573-ig a Királyi Kamara, majd a Dobó és Lorántffy család birtokában volt az erősség és a palota.

A vár életében a legjelentősebb fordulatot az 1616-os év hozta, amikor Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága következtében a Rákócziak fejedelmi központjává teszik a várat. Az 1640-es évektől újabb szárnyakkal és épületrészekkel bővült a vár, megépült a déli Lorántffy szárny- és loggia, valamint az ágyúterasz is.

A Rákóczi vár külső udvarán I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ágyúöntő műhelye működött 1631 és 1648 között. A műhelyről gazdag levéltári forrásanyag őrződött meg. A 19. században a Sárospataki Rákóczi vár területén a várkastély akkori tulajdonosai a a Bretzenheim-család tagjai angol tájképi parkot alakítottak ki. A park szintje alatt szerencsés módon jó állapotban maradtak meg az egykori műhely romjai.

Egy kiállítás segítségével az érdeklődők megismerkedhetnek a kora újkori bronzágyúk készítésének technikájával valamint I. Rákóczi György tüzérségének történetével.